ÁTALÁNYADÓZÁS – kinek lehet jó és hogyan működik?
ÁTALÁNYADÓZÁS – kinek lehet jó és hogyan működik?
Az előző posztban a KATA-t néztük meg részletesebben.
Most jöjjön az egyik leggyakrabban választott adózási forma:
👉 az átalányadózás.
Az átalányadózás elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig az alapelv egyszerű:
A bevételedből nem a ténylegesen felmerült költségeidet vonod le, hanem a jogszabály szerinti költséghányaddal számolsz.
💰 2026-ban háromféle költséghányaddal találkozhatsz:
🟢 45% költséghányad
🔵 80% költséghányad
🟣 90% költséghányad
Hogy neked melyik alkalmazható, azt nem egyszerűen az dönti el, hogy milyen tevékenységet jelentettél be, hanem az, hogy milyen tevékenységből származik a bevételed.
A lényeg:
minél magasabb a költséghányad, annál kisebb jövedelemmel kell számolni ugyanakkora bevétel mellett.
💡 Van egy nagyon fontos kedvezmény is!
2026-ban az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ig adómentes.
Ez azt jelenti, hogy a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozónál 2026-ban 3 521 455 Ft bevételig nem keletkezik SZJA-fizetési kötelezettség.
⚠️ De fontos: ez nem jelenti automatikusan azt, hogy főállású vállalkozóként semmilyen közterhet nem kell fizetned!
És itt jön a képbe a főfoglalkozású és a mellékfoglalkozású átalányadózó közötti egyik legfontosabb különbség.
👩💼 FŐFOGLALKOZÁSÚ vagy MELLÉKFOGLALKOZÁSÚ?
🔵 Főfoglalkozású átalányadózó
Ha nincs olyan másik jogviszonyod, ami alapján nem minősülsz főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, akkor főfoglalkozású EV-ként kell számolni a járulékfizetéssel.
👉 Ilyenkor bizonyos esetekben akkor is van minimum járulékfizetési kötelezettség, ha a vállalkozásod bevétele vagy jövedelme még alacsony.
A járulékfizetés alapja főszabály szerint legalább a minimálbér, illetve bizonyos képesítéshez kötött főtevékenységnél a garantált bérminimum.
🟢 Mellékfoglalkozású átalányadózó
Ha például heti 36 órát elérő munkaviszonyod van, akkor az egyéni vállalkozásod mellett már más szabályok szerint alakul a járulékfizetés.
Ez azért nagyon fontos, mert nem ugyanaz a közteherfizetés egy főállású és egy mellékállású átalányadózó esetében.
👉 Ezért nem érdemes csak azt kérdezni:
„Mennyit kell adóznom átalányadózóként?”
Először azt kell megnézni, hogy fő- vagy mellékfoglalkozású vállalkozó vagy-e.
📅 És milyen gyakran kell bevallani?
2026-tól ebben is történt egy fontos változás.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a TB-járulékot és a szochót tartalmazó 58-as bevallást már negyedévente kell benyújtani.
A bevallásban ugyanakkor a közterheket havonkénti bontásban kell feltüntetni.
A bevallás és a fizetés határideje a negyedévet követő hónap 12. napja.
Az SZJA-val kapcsolatban pedig továbbra is van éves bevallási kötelezettség.
🤔 Akkor kinek lehet jó az átalányadózás?
Az átalányadózás sokféle vállalkozás számára megfelelő lehet, különösen akkor, ha:
✔️ magánszemélyeknek és cégeknek is szeretnél számlázni,
✔️ nem szeretnél KATA-s korlátozásokat,
✔️ a tevékenységedhez kedvező költséghányad tartozik,
✔️ főállásban vagy mellékállásban szeretnél vállalkozni.
De itt is igaz:
Nincs mindenkinek egyformán jó adózási forma.
A választásnál nem csak azt kell megnézni, hogy „mennyi az adó?”
Fontos a bevétel, a tevékenység, a költséghányad, a fő- vagy mellékfoglalkozás és az is, hogy kiknek számlázol.
💬 Ha vállalkozásindítás előtt állsz, és nem tudod, hogy neked a KATA vagy az átalányadózás lenne-e kedvezőbb, érdemes még az indulás előtt kiszámolni a lehetőségeket.
📩 Ha szeretnéd, segítek eligazodni az adózási formák között.
Segítő Könyvelő – érthető segítség vállalkozóknak. 😊
#SegítőKönyvelő #Átalányadó #Átalányadózás #EgyéniVállalkozó #VállalkozásIndítás #Adózás #Könyvelés #KezdőVállalkozó #Vállalkozóknak